Fordul a Föld
Egyre kivehetőbbé válnak a célpontok.
Szűkülő szemmel nézem a nap kelését,
félve az ébredezők első mozdulatától.
Este meghallgatom a híreket.
Egyre kivehetőbbé válnak a célpontok.
Szűkülő szemmel nézem a nap kelését,
félve az ébredezők első mozdulatától.
Este meghallgatom a híreket.
Mentül színesebbem látom a világot, annál homályosabbak álmaim.
Mentül homályosabban látom a világot, annál színesebbek álmaim.
Ég a gyomrom, fáj a fejem, tegnap ittam, úgy emlékszem.
Kérdezték is ám ma reggel: „Hogy nézel ki Átlag ember?”
Kinézek én, nem is rosszul, csak a gyomrom ég a bortul.
Sört is ittam, az is betett, megnyomta a drága fejet.
Minden oké, bajom nincsen, úgy élek én, mint az isten.
Nincsen bajom, csak a fejem, meg a gyomrom, az bánt engem.
Tegnapi nap olyan nap volt. Élő vagyok-e, vagy tán holt?
Nem hóttam meg, mert a holtnak nem fáj feje, s nem ég gyomra.
Nincsen itten mit csinálni, népi módot alkalmazni.
Kutyaharapást szőrivel, elmegyek és iszom egy sert.
Keleti kém követ kiskerten keresztül.
Kétméteres karóval kezében kiállt:
„Kegyelem kell kölyök? Keresztülböklek!”
„Hát akkor bazd meg!”-kiálltok.
Fekete szoknya, fekete nadrág, Fekete Péter, Fekete Pál,
Feketeleves, fekete tábla, fekete vasárnap, fekete sárga
Sárgabőrű négerrel találkoztam tegnap, mikor a felkelő nap lebukott a Kilimandzsáró tetejéről.
Megbeszéltük a világ dolgainak állását, kezet fogtunk, aztán ő arra, én erre.
Hát így történt a találkozásunk, hát így történt a találkozásunk.
Szóval sárgabőrű négerrel találkoztam, tudjátok, mikor a hegy tetejéről lebukott a felkelő nap.
Kezet fogtunk, megbeszéltük a világ dolgait, aztán ő erre, én arra.
Hát így történt a találkozásunk, hát így történt a találkozásunk.
Négerrel találkoztam, kinek sárga volt a bőre, mikor a nap, amelyik felkelt, lebukott a hegyről.
Ő arra, én erre, kezet fogtunk, és állását is megbeszéltük a világ dolgainak.
Hát így történt a találkozásunk, hát így történt a találkozásunk.
Azóta sem láttam sárgabőrű négert!
Tegnap este iddogáltunk, volt ottan sör, tán egy hektó,
hazafele együtt hánytunk, én és Elefánti Jumbó.
Felmentünk a negyedikre, kaját kértünk, tarháltunk,
nemsokára előttünk volt mind a hét tojásunk.
Jól belaktunk, bezabáltunk, aztán bedőltünk egy ágyba.
Hamarosan keltegettek: Húzzak a picsába!
Szófogadó gyerek voltam világ életembe,
faltól falig dülöngélve lementem a harmadikre.
Öreg Jumbó barátom nem volt íly szerencsés,
a 406-os szobában kereste Hábel Attila testét.
Nem találta, megnyugodott, lefeküdt az ágyba,
és a hajnal ott találta, abban a lányszobába.
Másnap reggel nekemtámadt: „Bazd meg Átlag, Jól berúgtunk!”
Annyit mondtam neki erre: „Ja!”