Szűts László (Átlag, Tütye)

Jaj!

Minden vízből nagyobb víz lesz.
Minden hegyből lesz egy nagy hegy.
Sok gonoszból nagy gonosz lesz.
És fenn ül a legnagyobb hegyen,
A legnagyobb víz partján.
Nem tudom lelökni,
pedig csak a kezemet kéne kinyújtani.
De csak a víz megy szét előttem,
Mint amannak a Vörös-tenger.
Egyszer csak összecsapnak fejem felett a hullámok.

A seregély, mit megsebeztem, a bokrok közé bújva
Várja, hogy kezdődjék a halálos tusa.

Nézem, és bánt engem egyetlen gondolat:
Felismertem benne seregély voltomat!

Volt már sok kérdésem. Itt a következő:
Élni jogom van, vagy kötelező?

Sziget vagyok a szárazföld közepén.

Amilyen gyors a halál, az élet olyan lassan megyen.
Valamit tenni kéne ellene, hogy az egész fordítva legyen.

Este van, este van, apa megint részeg.
Veri anyát, így néz ki e szép családi fészek.

Beszáll a gyerek is, üti apját, anyját.
Megunja, otthagyja egész pereputtyát.

Elmegyen hazulról, betér egy kocsmába,
Nem megyen haza, csak nagyon sokára.

Addigra apa már horkol, mint az atom.
Anyának vérétől piroslik a plafon.

A törékeny nő meg súrolja szipogva,
Elrontott életét ezerszer átkozza.

Döng a cecelégy is. Jobb, hogyha elhallgat.
Előbb-utóbb úgyis a légyfogóba ragad.

Igy ment ez minden nap, szűk családi körben,
A huszadik századi kilencven ötben.

Amíg megy, menjen, bár közbe kell vetnem:
Azt hiszem nem hozzád való vagyok.
Izlenél, meglehet, de tovább nem kertelek:
Azt hiszem nem téged faló vagyok.

Berozsdált évek, meghalt a lélek
Ami csak hálni járt belém.

Itt hagyta testem, én meg csak kérdem:
„Mikor jön újra énfelém?”

Elhagyott lelkem, üres a testem,
Összevissza tántorgok.

Elhagyott lelkem, üres a testem,
Nézd a síromba hogy ugrok!

Elpusztult minden amiben hittem.
Csapdám mélyén üvöltve.

Meghallják százan, eljönnek páran,
Földet hánynak fejemre.

Elhagyott lelkem, üres a testem,
Összevissza tántorgok.

Elhagyott lelkem, üres a testem,
Nézd a síromba hogy forgok!

Színtelen álom csókolja arcom.
A földszagú hajnal túl goromba.

Minek az élet? Hány évig éljek
Lélektelen magamban?

Szárnyaltam. Lelőttek. Megállni előtted
Nem tudok többé soha már.

Sírás egy nő után, ki elküldött miután
Megszerzett már magának.

Keserű édesség. Megszürkült fényesség.
Egy nagy adag életuntság.