Szűts László (Átlag, Tütye)

Múzsacsókot lehelt rám a Halálnak anyja.
Holnap eljön értem – azt mondta – a lánya.

Gyere csak Halál-lány! Várlak kitárt karral!
Elvihetsz engem is nagy-nagy nyugalommal.

Gyere csak Halál-lány! Csókja után anyád
Megígérte nekem: lánya majd rám talál.

Sosem volt álmaim, mindig csak remélve:
Egy szép napon én is ki leszek terítve.

Most eljött hát végre ennek is a perce,
Föld szagára ébredek eztán reggelente.

Sáros földben alhatok. Virág sose nyíljon.
Síromon is csak két betű virítson:

Sz.L. S ha lehet még, kérlek Halál-lánya:
Ha megérett rá, őt is hozd a másvilágra.

Ott talán élhetek vele egy-két napot.
Mert a föld nevű bolygón ez meg nem adatott.

Gyere csak Halál-lány! Ahogy eddig éltem,
Megváltás lesz nekem, hogyha eljössz értem.

Gyere csak Halál-lány! Várlak már az este.
Ha lehet – azt szeretném – találj rám reggelre!

Jogom van az élethez. Jogom van a halálhoz.
Szeretem az életet, de úgyis minden halált hoz.

Egyszer meghalok, de hallasz még felőlem.
Sosem voltam angyal, lidérc lesz belőlem.
Eljön az éjszaka, és én vele megyek.
Nem menekülhetsz, megkísértelek!

Lelkiismereted nem lel majd nyugalmat.
Beléd szállok, és egyre csak furdallak.
Eljön az éjszaka, és én vele megyek.
Nem menekülhetsz, megkísértelek!

Megjelenek nálad minden holdas éjjel.
Meg kell majd küzdened, velem, a lidérccel.
Eljön az éjszaka, és én vele megyek.
Nem menekülhetsz, megkísértelek!

Elmegyek, elmegyek, nem is nézek vissza.
Minek lássam arcod? Úgysem jövök vissza.

Elmegyek, elmegyek, nem látlak már többé.
Zárd be utánam az ajtót, így válok majd köddé.

Elmegyek, elmegyek, messze, más világba.
Kiadó hely van most fenn a mennyországba.

Hogyha látni akarsz, tekints fel az égre.
Rám ismersz majd egyszer egy csillag képébe.

Lassan halj meg, nagyon lassan!
Egyszer én is hadd láthassam,
Hogyan halsz meg, nagyon lassan.

Szépen halj meg, nagyon szépen!
Egyszer én is hadd élvezzem,
Hogyan halsz meg nagyon szépen.

Megállt a szívem, beesett az arcom.
Csonttá aszva fekszem a ravatalon.
És csak hull reám a virágeső.
Szép lesz e napon a köztemető.
És csak hull reám a záporeső,
Lehelj rám csókot, míg nem késő.

A felhő eltakarja a napot, hajam a szememig ér.
Te vagy az egyetlen lány, aki mindent megér.
Te vagy az egyetlen lány, aki minden megér nekem,
Te vagy az egyetlen lány, te vagy a végzetem.

Kurva vagy, de nem érdekel,
Én sem vagyok angyal, így fogadj el!
Kurva vagy, de nem érdekel,
Én sem vagyok angyal, így fogadj el!

Várpalota. Kibaszott hideg. A kabáton vastag a por.
Stoppolok az országút szélén. Ki vesz fel ilyenkor?
Te vagy az egyetlen lány, aki megáll nekem,
Te vagy az egyetlen lány, te vagy a végzetem.

Kurva vagy, de nem érdekel,
Én sem vagyok angyal, így fogadj el!
Kurva vagy, de nem érdekel,
Én sem vagyok angyal, így fogadj el!

Húsz év múlva, ha élek még egyáltalán,
Mellettem lesz majd egy 20 éves lány.
Megszöktetem az intézetből, intek neki, elintéz egyből.
Húsz év múlva így lesz majd szép,
Húsz év múlva így lesz nagyon szép.

Húsz év múlva, ha akkor még élni fogok,
Földre szállnak majd az angyalok.
Megbeszéltem, eljönnek majd értem, egyedül, ketten, hárman, vagy négyen
Húsz év múlva így lesz majd szép,
Húsz év múlva így lesz nagyon szép.

Belépek majd álmaidnak egyik óriás kapuján.
Én vagyok az utolsó faj, melyik kihal, s azután
Betesznek egy lexikonba. Jobb esetbe bőrbe kötve.
Igy járok a diákok közt kézről-kézre, körbe-körbe.

Átkozott hely. Átkozott idő.
Te vagy a gyilkosom.
Te vagy ki lelő.