Ott is jártam már…
Ott is jártam már, hol azok a halottak
élik napjaikat, kik mindenben csalódtak…
Ott is jártam már, hol világosság nem volt.
Az ember alaktalan, végtelen szürke folt…
Ott is jártam már, hol belül a félelem
úgy járta át testem, mint valamely lételem…
De ott nem jártam még, hol boldog lettem volna,
hol valaki a másikhoz tiszta szívvel szólna…