Szűts László (Átlag, Tütye)

Dolgozom az ÁSZ-nál havi pár ezresé’,
Ha hiszitek, ha nem, én vagyok a portyié.

Szélkakas az égbe száll, ha le nem lövi egy barbár…

Fekszem az ágyban, Velencén az ÁSZ-ban.
Előbb ajtó kattan, később pofon csattan.
Belép egy hölgy, szebb mint egy tölgy,
Gyökeret ver, két évet telel, és semmit nem talál.

Esik ez a kurva eső, elázik a sok versenyző.
Essél csak te rohadt céda, úgyis beérek a célba.

Leverő ez a heverő, ahol velem fekszel,
Feldobó ez a felvonó, ahol magadévá teszel.
Kielégítő kiegészítő sportot űzünk ketten,
Duruzsló kuruzsló lesz majd énbelőlem.

Megáll majd a fejlődésed, hogyha lesz egy fejlövésed.

Az egyik nap ilyen, a másik nap olyan,
Hömpölyög az élet, mint a Duna folyam.

Nekilátok verset írni, nem t’om mi lesz belőle,
Örülnék majd nagyon neki, hogyha két sor meglenne…

Hurrá!!

.

Nincs benne félelem, nincs benne szánalom,
Könyörtelen szívét nem gyötri fájdalom.

Legyilkolt tetemek, vértől piros tenger.
Dühöngő vadállat? Nem. Rosszabb. Az EMBER!