A háború gyermeke
Elült a csatazaj, kétnapos tűzszünet,
Órákig tart csak az idill, de elvette eszüket.
Megkondulnak a harangok. Felsír egy kisgyerek.
Háború gyermeke! Apád sem ismered!
Melyik nemzett? Melyik baka? Harcol még, vagy már halott?
Anyádat is kérdezheted: E világra mért hozott?
Háború gyermeke! Mond, minek születtél?
Háború gyermeke! Világra mért jöttél?
Felnősz majd a mocsokban. Örömöd sosem lesz.
Puska húzza válladat, tankokat legeltetsz.
Várod majd a szerencsédet, egy jó golyó majd eltalál.
Senki sem fog megsiratni, hogyha egyszer meghaltál.
Háború gyermeke! Mond, minek születtél?
Háború gyermeke! Világra mért jöttél?
Gyümölcs vagy te, igen, három perc gyümölcse.
Apádnak, anyádnak feledett szülötte…