Légvárkastélypalota
A vénámon alvadt vér. Egy kabátba csomagolt nő.
Sztálin vagy Bardot ellenében nem lehetek menő.
Szomorú a múltam, a jelen szánalmas.
Sokszor kell még elrepülnöd, ahhoz, hogy szárnyalhass.
Kettő élet. Az egyik itt van. S a másik sem mást mutat.
Takonypóc a magas sárban bakancsában lábat kutat.
Kurvák állnak hosszú sorban. Bármelyiket megkaphatom.
Mégis jobb lesz, ha e helyet még a mai nap itthagyom.
Bölcselkedő okostojás. „Bazdmeg!” – száll a bárpult felől.
Érzem ez a rohadt világ fojtogat és egyszer megöl.